Prológus

Gyors léptekkel haladt az utcán. Hűvös, sötét, őszi éjszaka volt, így fekete öltözetével nem keltett feltűnést. A titkait is ebbe a sötét kinézetébe burkolta bele. Titkokat, amikről jobb, ha senki sem tud.
Katonásan menetelt tovább a város széli erdő felé. Minél közelebb ért az erdőhőz, annál kevesebb fény világította meg az útját.
Az erdő legsűrűbb, legsötétebb részéhez ért. Helyet foglalt egy farönkön, és várt. Várta, hogy 'szerelme' megérkezzen.
Elég sokáig kellett várnia, de végül megérkezett a fiú. A levelek ropogása elárulta érkeztét.
Közelebb ment a várakozó lányhoz, majd csókot lehelt ajkaira.
- Mondtam, hogy csak egy kicsit kések! - suttogta a fiú, a lány arcán pedig ravasz mosoly jelent meg. A fiú ezt nem tudta mire vélni, de örült, hogy a lány nem haragszik. Tévedett.
A suttogást óriási ordítás váltotta fel. A madarak riadtan repültek a csillagok felé, a többi vad ijedten ugrott ki rejtekhelyéről. Mi történhetett?
A lány újabb és újabb szúrásokat ejtett a fiú hasán mindaddig, míg a fiúból el nem szállt az élet. Dolga végeztével odalépett mellé, és egy papírt helyezett el a testén, amelyen a 4-es szám állt.
Ezek után nyugodt léptekkel haladt kifelé az erdőből. Miért is sietett volna? Tudta, hogy úgysem kapják el. Elizabeth Becks neve örökké ismeretlen marad a nyomozók számára. Azonban a Hasfelmetsző Jackie név mindenkinek ismerős már...